2011. szeptember 29., csütörtök

Szezámmagos rántott vargánya kétféle körettel és fokhagymás tejföllel

Ez még mindig a kezdőknek szól: ugye milyen zengzetes, étlapra való nevet találtam ki néhány egyszerű étel társításából? Itt akkor nem is lesz receptleírás, ugyanis a szezámmagos rántott vargánya receptjét már leírtam, beblogoltam a fokhagymás tejföl receptjét is, sőt a natúr krumpliét is. Igaz, hogy hiányzik a tányéron látható párolt zöldborsó, de aki nem tudja ezt elkészíteni nyugodtan kihagyhatja, én pedig ígérem, hogy annak a receptjét is beblogolom valamikor. Mindezeket tudva, a kezdő "fakanálbajnoknak" semmi egyéb teendője nincs, mint elkészíteni ezeket a nagyon egyszerű eljárással készülő ételeket, szépen tányérra rendezni - nyugodtan lehet annál szebben is tálalni, mint ahogy én tettem - utána pedig bezsebelni a családtagoktól, de akár vendégektől is az elismeréseket.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint zöldség- és tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

PS: Aztán majd számoljatok be nekem is a sikerekről, ha fotót küldtök, kiteszem a blogra.

2011. szeptember 28., szerda

Natúr krumpli

Úgy is fogalmazhatnék: a sorozat folytatódik, újabb egyszerű étel készítésének a leírásával, csakis a kedvenc olvasóimnak, a kezdőknek. Mert hiába tud készíteni bármelyik "fakanálbajnok" mindenféle furcsa, kimondhatatlan nevű ételt, ha nem tud elkészíteni egy egyszerű natúr krumpli köretet, fabatkát sem ér a tudománya. S mivel ezt annyira egyszerű készíteni, mégis könnyen elrontható, a leírás után kicsit kitérek arra, hogyan tanultam készíteni ezt a köretet.

Hozzávalók: 6-8 db nagy krumpli, só, ízlés szerint.

Elkészítése: A krumplit megmossuk, meghámozzuk, majd nagyobb kockára vágjuk. Annyi vízben, amennyi épp, hogy ellepné, kevés sóval főni tesszük. A forrástól számítva 20 percig főzzük, majd a levet leszűrjük és már tálalhatjuk is. Sültek, pörköltek mellé tálaljuk köretnek.

Tipp: Ha gazdagabb köretnek szánjuk, még forrón forgassuk át pici vajon és szórjuk meg petrezselyemzölddel.

Rapszodikus "körítés" a recepthez (nem kötelező elolvasni, de akkor nem tudod meg a lényeget!): Szóval, az úgy volt, hogy amikor édesanyám tanította nekem, hogyan kell a natúr krumpli köretet készíteni, néhány apróságra felhívta a figyelmet. Az egyik az, hogy hámozás előtt mindig mossuk meg a krumpli, hogy ne maszatoljuk a sárt a frissen hámozott felületen. Mert ugye a krumpli földben terem, és jó esetben sáros a héja. Amelyiknek nem az, azt ne egyétek meg, mert műtrágyával, laboratóriumi körülmények közepette gerjesztették gumóvá, és noha megtévesztésig hasonlít a krumplihoz, nem az, hanem egy óriási műtrágya-bomba. A másik, amire felhívta a figyelmet, hogy ne áztassuk sokáig a vízben a krumplit, mert a java, vagyis a keményítő kiázik belőle. Úgy tanultam tőle, hogy a meghámozott krumplit épp csak átöblítjük a vízben, máris lehet darabolni és főzni. Arra is figyelmeztetett, hogy natúr krumplinak azért kell nagy kockára vágni, hogy minél inkább megőrizze a formáját, mert úgy a guszta. Ha visszatértek az elkészítési módozathoz, láthatjátok, hogy azt írtam, annyi vizet kell alátölteni, amennyi majdnem ellepi. S itt van egy másik lényeges apróság: a krumplit se natúr krumplinak, se pürének ne főzzük bő vízben, hogy ne ázzon el, mert az úgy nem jó. Édesanyám úgy tanított, hogy addig kell tölteni hozzá a vizet, amíg kezd megjelenni a krumplikockák között. Természetesen, akinek van modern párológépe, az készítse abban a mellékelt utasítás szerint. Nekem nincs - valószínűleg nem is lesz - ezért én így készítem...

Jó fakanálforgatást!

Fokhagymás tejföl


Továbbra is kedvezve a számomra nagyon kedves, fiatal és kezdő "fakanálbajnok" olvasóimnak, folytatom a nagyon egyszerű ételek bejegyzését. A fokhagymás tejföl is ilyen, roppant egyszerű elkészíteni - olyannyira, hogy mások be sem blogolnák. De én igen, mert én, én vagyok és nem más, és a tükörtojásos bejegyzésem óta igyekszem a nagyon egyszerű ételeket is lefotózni, majd rendre beblogolni.

Hozzávalók: 1,5 dl tejföl, 1-2 cikk fokhagyma, pici só és bors.

Elkészítése: A fokhagymát megpucoljuk, fokhagymatörővel összezúzzuk és a tejfölhöz kavarjuk. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, fogyasztásig hűtőben tároljuk. Húsok, grillezett vagy rántott zöldségek mellé adjuk szószként.

Tipp:

Aki a fokhagymát szereti lényegesen többet is tehet bele, lényegében ízlés szerint fűszerezzük fokhagymával is a tejfölt.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 27., kedd

Vargányatönk szezámmagos bundában

A vargánya, vagy hiripgomba - ahogy felénk nevezik - igen finom kirántva is. A legegyszerűbb változat egyszerűen felvert tojásban kirántva, de felséges rántott szelet lesz belőle ha szezámmagos zsemlemorzsa panírban rántjuk ki. Ha megfelelően fűszerezzük finomabb, mint a hús. S igaz, hogy hetek óta nem volt eső, de nálunk a reggeli harmaton is nő ez az ízletes gomba.

Hozzávalók: személyenkét 1-2 vargányatönk, só, bors, 2-3 tojás (mennyiségtől függően), 4-5 evőkanál zsemlemorzsa, 1 evőkanál szezámmag, 3-4 evőkanál liszt, olaj, a sütéshez.

Elkészítése: A termetes vargányatönköket megpucoljuk, megmossuk, majd félujjnyi szeletekre vágjuk. Megszórjuk sóval és borssal, majd 1-2 órát állni hagyjuk. A tojásokat felverjük, a zsemlemorzsát összekeverjük a szezámmaggal, majd a vargányaszeleteket előbb lisztbe, aztán tojásba, végül a szezámmagos zsemlemorzsába forgatjuk. Forró olajban szép rózsaszínűre sütjük. Friss salátával, vagy natúrkrumplival, illetve fokhagymás tejfölszósszal tálaljuk.

Tipp:

Pikáns lesz a rántott gomba, ha kevés fokhagymaporral is megszórjuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint hús-, zöldség- és tésztanapon fogyaszthatjuk.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 25., vasárnap

Nagy zakuszka-projekt


Az úgy volt, hogy kedves új kollégám, Levente a Hargita Népe mellékleteként megjelenő Székely Gazda főszerkesztője megkért, hogy küldjek a lapba néhány zakuszkareceptet. Szíves-örömest -volt a válaszom, és augusztusban nekigyürkőztem a zakuszkafőzésnek, vagyis készítettem egy hagymás-sárgarépás-sült paprikás alapot, amit háromfelé osztottam, és főztem egy padlizsános zakuszkát, egy gombás zakuszkát és egy fejtett babos zakuszkát. Aztán, majdnem egy hónapra rá, kedves régi kolléganőm, Judit, a Krónika Életmód rovatának szerkesztője, megkért, hogy küldjek neki néhány zakuszka receptet, de úgy írjam meg a cikket, hogy legyenek benne fortélyok is. Na most, ugyanazt nem küldhettem Juditnak, amit már egyszer elküldtem Leventének, így főztem még egy adag zakuszkát - egyébként is esedékes volt, mert az előző adag vészesen fogyott - pontosabban kettőt, mert ugye, újságba hülyeségeket nem írunk, és mérni kellett az adagokat. Közben azon is agyaltam, hogyan készítsem, hogy zakuszka legyen, de mégis különbözzön attól, ami már egyszer megjelent nyomtatásban. Így készítettem egy nagy adag vegyes zakuszkát, mert nálunk ez a legkedveltebb, és egy kis adagot, amiben ezúttal megmértem a cukkini mennyiségét is. Hogy ne kelljen klikkelgetni és keresgélni a recepteket - és mivel a Székely Gazdának küldötteket is beblogoltam - alább olvashatjátok a Krónika Életmód rovatában megjelent két zakuszkareceptet, természetesen a Judit által kért fortélyokkal együtt.

Szervezés, grillezés, sikerélmény

Legfontosabb szabály, hogy soha ne lássunk hozzá egyedül a zakuszkafőzéshez, és lehetőleg ne készítsük hétköznap, amikor egyéb fontosabb elfoglaltság is adódhat. Hét végén viszont, mondjuk egy szombati napon, akár piknikezéssel kellemesen oldott „családi vállalkozásban” is elkészülhet a zakuszka, melynek során az ügyes háziasszonynak csupán meg kell szerveznie és felügyelnie a munkálatokat. A grillezést kedvelő férfiak többnyire örömmel bevállalják a padlizsán és a paprikafélék sütését, de már az óvódáskorú gyermekek is szívesen segítenek a zöldségfélék pucolásában, mosásában, darabolásában és őrölésében. Fontos, hogy a család minden tagjának a képességüknek megfelelő feladatot adjunk, hogy sikerélményük legyen a közös munka során. Tehát egy péntek délutáni, vagy szombat délelőtti kerti piknikezés során – akinek nincs kertje, kimehet valahová a zöldbe – megsütjük a padlizsánt és a paprikaféléket, megpucoljuk a hagymát, sárgarépát, tököt, gombát, kibontogatjuk a zsenge babot, aztán másnap vagy délután mindent egy fazékba rakunk és megfőzzük a zakuszkát.

Vegyes zakuszka (nagy adag)

Hozzávalók: 6 kg paprika (vegyesen: paradicsompaprika és kápia) 1,5 kg sárgarépa, 1.5 kg hagyma 1 kg erdei gomba (minél többféle, annál jobb), 2 csésze fejtett bab, 2 kg padlizsán, 2 l paradicsomlé, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A gombát sós vízben megfőzzük, leszűrjük majd vékony csíkokra vágjuk. A paprikaféléket és a padlizsánt megsütjük, lehéjazzuk. A padlizsánt pépesre zúzzuk, a magházától megtisztított paprikaféléket csíkokra vágjuk. A fejtett babot előfőzzük. A sárgarépát és a hagymát megpucoljuk, előbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük, utóbbit ledaráljuk, majd mindkettőt az olajban megdinszteljük. Ha a sárgarépa megpuhult, hozzáadjuk a csíkokra vágott gombát és paprikát, majd rendre a padlizsánt, a babot és a babérlevelet. Miután felfőtt, hozzátöltjük a paradicsomlevet, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, ha savanyúnak találjuk, kevés cukrot is adhatunk hozzá. Miután az olaj feljött a tetejére, hozzákavarjuk a befőzőport. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Cukkinis zakuszka (kis adag)

Hozzávalók: 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1 kg cukkini, 2 kg padlizsán, 3 kg paprika (vegyesen: paradicsompaprika és kápia), 7,5 dl paradicsomlé, 0,5 l olaj, só, bors, 1 babérlevél, fél kávéskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A padlizsánt és a paprikát megsütjük, lehéjazzuk, előbbit pépesre zúzzuk, utóbbit csíkokra vágjuk. A hagymát megpucoljuk, ledaráljuk és az olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a megpucolt, nagylyukú reszelőn lereszelt sárgarépát és cukkinit, majd miután a zöldségek megpuhultak, rendre beletesszük a paprikát és a padlizsánt is. Ha felfőtt a zöldségkrém, hozzáadjuk a paradicsomlevet és fűszerezzük sóval, borssal, babérlevéllel és kevés cukorral. Miután feljött a tetejére az olaj, belekavarjuk a befőzőport, üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Zakuszkakészítési fortélyok

• Nagyon fontos, hogy ép, jóminőségű zöldséget használjunk a zakuszkához, mert ez a siker záloga.
• A padlizsánt gyorsabban megpucolhatjuk, ha a megsült zöldség egyik oldaláról lehúzzuk a héját, majd egy evőkanál segítségével kikaparjuk a héjból a fehér húsát.
• A padlizsán levét csepegtessük le, mielőtt összezúznánk és beletennénk a zakuszkába.
• A paprikát nem kötelező megsütni, nyersen, ledarálva is belefőzhetjük a zöldségkrémbe. Számoljunk viszont azzal, hogy ez meghosszabbítja a fővési időt, ráadásul a paprika héja nehezen fő meg és emészthetetlen. A paprika héja gyomorégést okozhat az érzékenyebb embereknek.
• A sült paprikát le is darálhatjuk, ha krémesebben szeretjük a zakuszkát.
• Bármilyen zakuszkába tehetünk cukkinit vagy tököt, mert a semleges ízű zöldség szaporítja a zöldségkrémet.
• Erdei gomba helyett használhatunk termesztett gombát is.
• Paradicsomlé helyett használhatunk paradicsompürét is, ebben az esetben viszont kevés vízzel hígítsuk fel.
• A zakuszka főzés közben könnyen leragadhat, ezért gyakran kavargassuk meg. Ha netán mégis megtörténne, hogy ne legyen odakozmált íze a zakuszkának, töltsük át egy másik edénybe és figyelmesebben folytassuk a főzést. Az odakozmált zöldséget az edény aljáról hamulúggal távolítsuk el.
• Minden esetben várjuk meg, hogy az olaj jöjjön fel a zakuszka tetejére, mert ez jelzi azt, hogy teljesen kifőtt. Ha erre nem fordítunk gondot, megromolhat a zakuszkánk.
• Nagyon fontos, hogy frissen mosott, száraz üvegekbe rakjuk a zakuszkát, ellenkező esetben megromolhat.

Azt hiszem, hogy idénre a zakuszkatémát bőséggel kimerítettem, gyakorlatilag ötféle zakuszát főztem, de nincs kizárva, hogy jövőre, nem jutnak eszembe újabb ötletek. Főleg, ha olyan jó biztatást kapok, mint az idén.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 24., szombat

Uborkasaláta télire


Nem tudom, ki, hogy van ezzel, de uborkát mindig szeptember-októberben teszek el. Igaz, hogy picivel drágább, mint a nagy uborkaszezonban, de mindenféle savanyúságnak az apró uborkát szeretem, és ilyenkor szezon végén lehet ezt vásárolni. Ezt a pompás uborkasalátát is apró uborkából készítettem, pontosabban az apró nagyobbjából. Nem saját recept, ugyanis 4gyereknél láttam úgy kb. jó egy hónappal ezelőtt ezt a pompás savanyúságot, a megjegyzésben jeleztem is neki, el fogom készíteni. Akkoriban ő arra volt kíváncsi, hogy újítok vagy sem a recepten. Jelentem, újítottam keveset. Először is a 4gyerek hatalmas mennyiségéhez képest ez amolyan miniadag, és kihagytam belőle a szemes borsot és a mustármagot, abból a megfontolásból, hogy véletlenül sem szeretek ráharapni ezekre a fűszerekre. Fűszer nélkül is pompás lett, finomságát pedig emeli, a saját termesztésű hagyma, amit édesanyámmal kettesben ültettünk, gyomláltunk és kapáltunk.
Hozzávalók: 3 kg uborka, 3-4 fej hagyma, 0,5 kg cukor, 0,5 l 9 fokos ecet, só, ízlés szerint, fél kiskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: Az uborkát folyó víz alatt megmossuk, majd anélkül, hogy meghámoznánk, legyaluljuk. A hagymát megpucoljuk, megmossuk és vékony karikára, félkarikára szeleteljük. A felszeletelt zöldségeket kisebb rétegekben egy mély tálba tesszük úgy, hogy alul uborkát, rá néhány szelet hagymát, majd a rétegek között ízlés szerint sózzuk. Amikor az összes zöldség a tálba került, rátöltjük a cukrot és az ecetet, majd egy tiszta konyruhával letakarva 12 órán át állni hagyjuk. Ez alatt az ecetben teljesen feloldódik a cukor. Ezután megszórjuk befőzőporral, összekavarjuk és tiszta üvegekbe szedjük, végül a salátalevet az uborkára öntjük.

Tipp:

* Aki szereti, tehet bele borsot, mustármagot és babérlevelet - én nem hiányoltam belőle.

Jó fakanálforgatást!

Vegyes paprikasavanyúság


Ez is egy olyan savanyúság, amit már régebb beblogoltam, de mivel az akkori fotó nem tetszik és a leírás is eléggé rapszodikus, úgy döntöttem új fotót készítek és újra bejegyzem. Egyébként évek óta készítem és a családom kedvencei közé tartozik, idén ez már a második adag, mert az elsőből nem maradt télire. Mellesleg ennek a receptje is megjelenik hamarosan a Székely Gazdában. A recepten a régebbihez képest csupán annyit változtattam, hogy csökkentettem a cukor és az ecet mennyiségét, mert közben rájöttem, hogy kevesebb is elég.

Hozzávalók: 1 kg paradicsompaprika, 1 kg kápiapaprika, 1 kg zölpaprika, 4-6 db csípős paprika, 0,5 kg cukor, 0,5 l 9 fokos ecet, só, ízlés szerint, csapott kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A többféle paprikát megmossuk, kicsumázzuk, majd falatnyi szeletekre vágjuk. Ahogy vágjuk a paprikát rendre egy mély tálba rétegezzük úgy, hogy alul kerül a paprika, rá a karikára vágott csípős paprika, majd a rétegek között ízlés szerint sózzuk. A műveletet addig ismételjük, amíg az összes paprika elfogy. Ekkor ráöntjük a cukrot és az ecetet, majd letakarva állni hagyjuk 12 órán át. Ezután a zöldségra szórjuk a befőzőport, összekavarjuk, üvegekbe szedjük és rátöltjük a levét.

Tipp:

* Ha nem szeretjük a csípős ízt, nyugodtan hagyjuk ki a csípős paprikát belőle.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 23., péntek

Csípős csalamádé


Na, ez egy teljesen új savanyúság, ráadásul attól lett ilyen, mert kissé félreértettem azt a receptet, amit Kata kolléganőm mesélt a minap, s még azon is újítottam egyet. Szóval, a minap Katával "főztünk" egyet útközben valami rendezvényre menet, s elmondta, hogy hideg eljárással készített egy uborka-paradicsompaprika vegyes savanyúságot. Az uborka társítása a paprikával igencsak érdekesnek tűnt, így hát, gondoltam, ilyet én is csinálok. De, nehogy már pontosan olyan legyen mint a Katáé, tettem hozzá kápiát, hagymát és csípős paprikát is. S ez lett belőle. Na de, nem csak aspektusra, színre ilyen pompás, az íze is mennyei. Ilyet biztos, hogy még fogunk készíteni.

Hozzávalók: 0,5 kg paradicsompaprika, 0,5 kg kápiapaprika, 0,5 kg zölpaprika, 1 kg uborka, 3-4 fej hagyma, 4-6 db csípős paprika, 75 dkg cukor, 7,5 dl 9 fokos ecet, só, ízlés szerint, csapott kiskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A többféle paprikát megmossuk, kicsumázzuk, majd falatnyi szeletekre vágjuk. Az uborkát megmossuk és legyaluljuk. A hagymát megpucoljuk és csípős paprikával együtt vékony karikára szeleteljük. Egy mély tálba rétegeljük a zöldségeket úgy, hogy alul tesszük az uborkát, rá a paprikaféléket, majd a hagyma- és csípős paprika karikákat és a rétegek között sózzuk. Amikor az összes zöldség elfogyott, ráöntjük a cukrot és az ecetet, majd letakarva 12 órát állni hagyjuk. Ezután rászórjuk a befőzőport, üvegekbe szedjük, és rácsavarjuk a tetőket.

Tipp:

* A savanyúságokhoz kifogástalan minőségű, friss zöldséget használjunk.

*Befőzéskor figyeljünk az üvegek, tetők és konyhai eszközök tisztaságára, mert a romlást sok esetben a higiéniai szabályok be nem tartása okozza.

* Ha nem szeretjük a csípős ízt, nyugodtan hagyjuk ki a csípős paprikát bármelyik savanyúságból.

Jó fakanálforgatást!

Ánizsos savanyú uborka és cukkini


Ennek a savanyúságnak a receptjét már egyszer beblogoltam, de mivel a régi fotó nem tetszik és mert a Székely Gazda is kért néhány savanyúság receptet, így új fotókat készítettem. A szöveget is összeszedettebben írtam le, nem annyira rapszodikusan, mint a régi bejegyzésben. Ráadásul, ez abban is különbözik az előzőtől, hogy ezt cukkinivel gazdagítottam. Nos, uborkát még lehet venni a piacon - legalábbis nálunk még van -, és aki gondolja, próbálja ki. Különleges, pikáns ízű savanyúság, isteni pörköltekhez.

Hozzávalók: 4 kg csemegeuborka, 1-2 kisebb cukkini, 1-2 szál sárgarépa, 3-4 szál torma, 1-2 fej hagyma, 2-3 csípős paprika, szemesbors, mustármag, ánizsmag, babérlevél, meggyfalevél, 2 l víz, 0,5 l 9 fokos ecet, 2 púpozott kanál só, 10-12 kanál cukor, kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: Az uborkát, csípős paprikát és a cukkinit folyóvízben megmossuk, a cukkinit hosszában kettőbe, vagy négybe vágjuk. Az uborkát és cukkinit egy tálba halmozzuk. A sárgarépát, tormát és a hagymát megpucoljuk, megmossuk és szeletekre, illetve karikára vágjuk. Ez alatt a vizet az ecettel, sóval és cukorral felforraljuk, majd a tálban lévő uborkára és cukkinira öntjük. Ha a salátalé már annyira kihűlt, hogy a kezünk bírja, óvatosan letöltjük a zöldségről a levet abba az edénybe, amiben korábban is felforraltuk. Ezután az üvegek aljára szórjuk a babér- és meggyfalevelet, az uborkákat és a cukkinit szorosan üvegekbe rakjuk, közé tormaszeleteket, sárgarépa és hagymakarikákat, illetve csípős paprikát szúrunk. A levet ismét felforraljuk és ráöntjük a zöldségekre, majd miután langyosra hűlt, megint letöltjük, az üvegben lévő uborkára szemesborsot, mustármagot és nagyon kevés ánizsmagot szórunk. A salátalevet megint felforraljuk, ezúttal belekavarjuk a befőzőport is, majd a zöldségekre töltjük. Az üvegeket lezárjuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp:

* Készíthetünk csak cukkini savanyúságot is. Ebben az esetben a kisméretű példányokat válasszuk, a nagyobbakat pedig hasítsuk félbe vagy négybe.

* Az ánizs különleges aromájú fűszer, óvatosan a használjuk, mert elronthatja az ízharmóniát. Aki nem szereti, ki is hagyhatja.

* A savanyúságokhoz kifogástalan minőségű, friss zöldséget használjunk.

* Befőzéskor figyeljünk az üvegek, tetők és konyhai eszközök tisztaságára, mert a romlást sok esetben a higiéniai szabályok be nem tartása okozza.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 22., csütörtök

Almapaprika és paradicsompaprika ecetben


Mindig variálok a befőzésekkel, idén például az almapaprikát paradicsompaprikával vegyesen tettem el. Ebben csupán annyi különleges és érdekes, hogy a piros paradicsompaprika igencsak jól mutat a sárga almapaprika között. Vagyis az esztétikai élvezet az újdonság, egyébként ugyanaz a régi recept, amit két évvel ezelőtt blogoltam be és amire mostanig több mint 4500-an kerestek rá. Szóval, a recept bevált, mert többen is jelezték, hogy szeretik, akinek a régi leírás tetszik jobban az itt keresgéljen, aki pedig összeszedettebben szeretné olvasni, az az alábbi szöveget olvassa. S nem utolsó sorban vegyétek észre azt is, hogy milyen szép, új képet készítettem.

Hozzávalók: 3 kg almapaprika, 1 kg paradicsompaprika, szemesbors, mustármag, babérlevél, 2 l víz, 0,5 l 9 fokos ecet, 2 púpozott evőkanál só, 10-15 evőkanál cukor, 1 csapott kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: Az almapaprikát megmossuk és mindegyik tetejét kereszt alakban bemetsszük. A paradicsompaprikát megmossuk és félbe vágjuk. A vízből, ecetből, sóból és cukorból elkészítjük a salátalevet, teszünk bele egy babérlevelet és néhány szem borsot, majd felforraljuk. Amikor a salátalé fő, rendre – akkora adagokban, amivel könnyedén dolgozunk – belemerítjük a paprikaféléket, ám nem főzzük meg, csupán addig tartjuk a forró salátalében, amíg színt vált. Ekkor üvegekbe szedjük, mindegyik üveg tetejére teszünk egy babérlevelet, szemesborsot és mustármagot szórunk rá. A műveletet addig ismételjük, amíg a paprikánk elfogy, ekkor a salátaléhez hozzáadjuk a befőzőport, felforraljuk, és forrón az üvegekben lévő paprikára öntjük. A befőttes üvegeket lezárjuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp: A fenti eljárással készíthetünk külön almapaprika és külön paradicsompaprika savanyúságot is.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 21., szerda

Sajtos-magos csirkemell - recept a lányomtól

A fenti képen látható finomságot a lányom készítette a lakótársaival és mint a korábbi bejegyzésemben írtam, még a tegnap küldte a fotót. Aztán felhívott telefonon és elmesélte, hogy Regina - lakótársa és osztálytársa - javaslatára nagyon finom ebédet dobtak össze abból a csirkemellből, amit csomagoltam neki. Mint mesélte, a csirkemellet csupán egy kis napraforgómaggal és sajttal fűszerezték és mesés étel lett belőle.

Hozzávalók személyenként: 1-2 szelet filézett csirkemell, 1-2 szelet sajt, napraforgómag, só, bors, olaj.

Elkészítése: A csirkemell-szeleteket sózzuk, borsozzuk, megszórjuk napraforgómaggal, majd forró olajban kisütjük az egyik oldalát. Amikor megfordítjuk, a sült oldalára ráfektetünk egy szelet sajtot és addig pirítjuk, míg a sajt ráolvad. Friss salátával tálaljuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztjuk.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 20., kedd

Zöldborsóleves


Ez megint egy kedvenc leves nálunk, aminek végtelenül egyszerű az elkészítése. Nincs benne semmi "varázslat", csak borsó, sárgarépa, hagyma és egy kis galuska. Apropó ízek és varázslatok, írtam erről egy jegyzetet, mert nagyon feldühített, hogy mikkel etetik - de szó szerint! - a gyanútlan kezdőket. Amúgy, ma egyébért is felmérgelődtem, mert nagyon utálom azt, amikor hülyének nézik az újságírókat, de erről bejegyzést írtam a Morfondír blogomon. Még szerencse, hogy délután a lányom meglepett egy fotóval, amit a mai ebédjükről készített, azt azonnal feltöltöttem a facebook-os fakanálforgatós oldalra, annyira megörültem neki. Holnap be is fogom blogolni, mert isteni kreatív recept. Most pedig jöjjön a zöldborsóleves, ahogyan én készítem.

Hozzávalók: 25-30 dkg fagyasztott zöldborsó vagy konzerv, 2 sárgarépa, 1 kisfej hagyma, 1 evőkanálnyi ételízesítő, késhegynyi pirospaprika, 4-5 evőkanál liszt, 1 tojás, só, petrezselyemzöld, fél evőkanál kacsazsír, 1 dl tejföl.

Elkészítése: Az apró kockára vágott hagymát a kacsazsíron megdinszteljük, hozzáadjuk a karikára vágott sárgarépát és az ételízesítőt, majd miután a zöldség megpuhult, megszórjuk pirospaprikával. Feltöltjük vízzel, sózzuk, felforraljuk, hozzáadjuk a zöldborsót, majd amikor a borsó is puha, beleszaggatjuk a lisztből és tojásból készült galuskatésztát. A galuskából meghagyott kb. egykanálnyi tésztát simára kavarjuk a tejföllel, feltöltjük kevés forró levessel, majd ezzel a keverékkel habarjuk a levest. A végén megszórjuk finomra aprított petrezselyemzölddel (elhagyható).

Tipp:
* Kacsazsír helyett készíthetjük 1-2 evőkanálnyi olajjal is.
* Ha friss zöldborsóból készítjük, a sárgarépával együtt dinszteljük meg a zöldborsót is.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 19., hétfő

Gyümölcssaláta sárgadinnyében

Igaz, hogy lejárt már a cseresznye- és a meggyszezon, de ebben a salátában nyugodtan lehet helyettesíteni bármilyen más most termő gyümölccsel. Meg aztán, aki nyáron tartalékolt magának a fagyasztóban meggyet és cseresznyét, félmaréknyit mindkettőből kiolvaszthat ehhez a salátához. Másrészt, ez az utolsó recept, ami kimaradt a transindexes projektemből, s ha már így esett, nem akartam végképp megfeledkezni róla.

Hozzávalók: 1 sárgadinnye, maréknyi cseresznye, maréknyi meggy, 1-2 evőkanál finom konyak, kiskanálnyi méz, citromlé, néhány csepp vaníliaaroma.

Elkészítése: A sárgadinnyét megmossuk, kettévágjuk és a magját eltávolítjuk. A fél dinnyedarabok gömbölyű végéről vékony szeletet lemetszünk, hogy a gyümölcsből készült „tálaló edényünk” ne billegjen, hanem biztosan álljon a talpán. Ezután karalábéfúróval csinos gömböket vájunk a dinnye belsejéből, majd egy tálba téve kevés citromlével lelocsoljuk. A cseresznyét és a meggyet megmossuk és kimagozzuk, majd a dinnyegömbökhöz adjuk, összekavarjuk és meglocsoljuk a konyak-méz-vaníliaaroma keverékkel. Jó behűtve vendégváró desszertként, de akár vacsoraként is kínálhatjuk a kánikulában.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 17., szombat

Sárgadinnyés saláta


Ez is egy jó kis saláta, amit még a transindexes "sárgadinnye-projektem" részét képezi, csak a zakuszkázás miatt kimaradt. Lényeg, hogy a lányom nagyon szerette, s emiatt kár lenne teljesen megfeledkezni róla. Közben elárulom azt is, hogy a facebookon sikerült létrehoznom a Fakanálforgató tollforgató oldalt, ahová minden napra feltöltök egy ebédajánlatot a régebb beblogolt receptjeim közül. Ez az ötlet annyira jónak minősült, hogy három nap alatt 108-an lájkolták, amit egészen szép teljesítménynek tartok, tekintve, hogy sok hasonló oldal gazdája hónapok alatt alig tud begyűjteni száz lájkot. Aki még nem látta, nézze meg, és ha érdekesnek találja az ott zajló tevékenységet, akkor lájkolja az oldalt.

Hozzávalók: 3-4 paradicsom, 2-3 szelet sárgadinnye, 2 szál zöldhagyma, vagy zöldhagymaszár, só, citromlé, olívaolaj, mentalevél, ízlés szerint.

Elkészítése: A paradicsomot és a sárgadinnyét kb. egyforma kockára vágjuk, és meglocsoljuk citromlével. Hozzáadjuk a karikára vágott zöldhagymát, sózzuk, lelocsoljuk olívaolajjal, lazán átforgatjuk és megszórjuk finomra aprított mentalevéllel. Grillezett vagy rántott húsok, illetve zöldségek mellé kínáljuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint hús-, zöldség- és tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 13., kedd

Gombás rakott krumpli


Noha napok óta nem volt eső, ami nem igazán kedvez a gombatermésnek, hegyvidékeken teljében a gombaszezon. Legalábbis nálunk szeptemberben lehet találni a legtöbbféle gombát, ilyenkor érdemes kihasználni a szezont és minél többféle ételt készíteni gombából. Mondjuk, a képen látható finomságot sokkal korábban készítettem, még júliusban, amikor Wise Lady és családja járt nálam. De mint tudjátok, nálunk van egy Gombakirály, aki nem ismer lehetetlent, és mivel júliusban már lehet találni nyári hiripet (tinorú) és nyári rókagombát, ő hozott egy adagot ennek az ínyencségnek az elkészítéséhez. A gombás rakott krumplit olyan régóta készítem, hogy arra sem emlékszem, hol, kitől tanultam, de az is lehet, az 1980-as - nálunk ínséges esztendők - késztettek arra, hogy "hirtelen felindulásból" a maradék gombapörköltet "összeházasítsam" a főtt krumplival és kevés tojással. Tény, hogy finom, és akár maradékhasznosító receptnek is beválik.

Hozzávalók: 8-10 db főtt krumpli, 2 főtt tojás, 20-30 dkg vegyes erdei gomba (ebben az esetben tinorú és rókagomba), 1 nagyfej hagyma, só, bors, pirospaprika, 2 dl tejföl, evőkanálnyi vaj, pici olaj.

Elkészítése: A kockára vágott hagymát az olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, majd hozzáadjuk a megpucolt, megmosott, szeletekre vágott gombát. Fedő alatt néhány percig pároljuk, majd miután a gomba összeroskadt, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, majd zsírjára pirítjuk. Egy tűzálló üvegedényt - ennek hiányában egy lábost - kikenünk vajjal, majd rendre belerételjük a karikára/félkarikára vágott krumplit, néhány kanálnyi gombapörköltet és néhány szelet karikára vágott tojást. Közben a krumplit enyhén sózzuk, borsozzuk, majd a műveletet addig ismételjük, amíg az összes hozzávaló elfogy - tojáskarikáknak kell lennie a tetején. Végül ráöntjük a tejfölt és lefödve sütőben összerotyogtatjuk. Kovászos uborkával tálaljuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint, ez az étel hízlal. Emiatt azoknak, akik szétválasztós étrenden élnek, nem ajánlom a fogyasztását, de ha mindenképp meg akarják kóstolni, mértékkel tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 11., vasárnap

Odakozmált a "lekvarty" - hamulúg, a leghatékonyabb tisztítószer

A minap néhány üveg tavalyról maradt lekvárt, dzsemet, ízet, gyümölcskocsonyát rotyogtattam össze a nagy befőzős fazekamban, mert nekem szokásom, hogy a már megunt régi lekvárokat összefőzöm ezáltal felújítva azokat. Persze az ilyen műveletnél nagyon oda kell figyelni, mert hamar leéghet az edény aljára a lekvár. Odafigyeltem, mégis megtörtént, s az ifjabb "fakanálbajnokok" megnyugtatására írom, az ilyesmi előfordul a legjobb háztartásokban, a legtapasztaltabb háziasszonyokkal is. Mivel nemrégiben a Fazék nevű "titkos" társaságban épp téma volt ez az igen gyakori konyhai "baleset", gondoltam, lépésekben lefotózva, és kommentálva, leírom, hogyan is lehet egy végtelenül egyszerű, környezetbarát módszerrel eltüntetni az edény aljáról a leégett lekvárt, vagy bármilyen fekete "undokságot". 
Tehát: ha a leégés ténye megállapíttatott, az edényt ne dobjuk el, ne kezdjük mindenféle csodaszerrel subickolni, Isten ments, hogy késsel kezdjük vakargatni az edény alját, hanem egyszerüen tegyünk bele egy maréknyi hamut. Igazából bármilyen hamut lehet használni, de a leghatékonyabb a bükkfa hamuja. A hamut bárhonnan be lehet szerezni, ahol fával tüzelnek, és nedvességtől óvva egy nejlon zacskóban az idők végezetéig eláll. Jó, ha a csodaszerek mellett tartunk a háznál hamut is, mert tapasztalatom szerint, az ilyen makacs leégést semmilyen csodaszerrel nem lehet eltüntetni, csak a jó öreg nagymamakori módszerrel, a hamulúgos tisztítással.
A hamuhoz töltsünk néhány csésze vizet - ez az edény nagyságától függően egészen pontosan annyi vízmennyiséget, hogy kb. 3-4 ujjnyi gusztustalan szürke lötty legyen az edény alján.
Ezután főzzük fel és rotyogtassuk az edényben a hamulúgot kb. 10-15 percig. Nem kell kavargatni!
Ha ezzel megvagyunk, öntsük ki az edényből a löttyöt, és ha még mindig ott lenne a feketeség, akkor dörzsivel pucoljuk fel az edény aljáról. Amint látjátok, én is így tettem. Azonban megjegyezném, hogy nekem épp nagyon "gyenge", fűrészporból származó hamum volt, a bükkfa hamujából készült lúg teljesen felmarta volna az edény aljáról a szennyeződést - legalábbis ezt tapasztaltam. 

Ám, ez a gyengébb hamulúg is fényévekkel jobb és hatékonyabb, a legdrágább, márkás "csodaszernél", ugyanis annyira felpuhította az odaégett szennyeződést, hogy pillanatok alatt dörzsivel sikerült teljesen eltávolítani. És kb. ilyen lett az edény alja mosogatás előtt.
Ezek után egyéb dolgom nem maradt, mint kimosni a nagyfazekat, és a helyére tenni, ami kb. 15-20 percnyi munka után úgy fénylett, mint Salamon töke.

Szóval: ha az edény aljára leég az étel, használj hamulúgot! Olcsó, könnyen beszerezhető, bőrbarát és környezetkímélő! Hamulúg, az újra felfedezett "csodaszer"!
Nagyanyáink sem voltak éppenséggel hülyék és néha jó odafigyelni, mit "vartyognak" az öregek...

2011. szeptember 6., kedd

Zakuszka fejtett babbal

A mi családunkban minden kétséget kizáróan ez a legnépszerűbb változata a zakuszkának. Amúgy ezt is többféle változatban készítem: van, amikor a babot ledarálom és úgy adom a többi zöldséghez, van, amikor csak felét darálom le, a többit szemesen hagyom, stb. Magyarán, a hangulatom hordozza, hogy éppen milyen készüljön. Utóbb olyan kedvem volt, hogy tettem bele kevés padlizsánt is, de jelzem, nem mindig szoktam és nem föltétlenül kötelező. Ez egy ilyen zakuszka lett.

Hozzávalók: 0,5 l olaj, 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1-2 csípős paprika, 1,5 kg kápiapaprika, 1,5 kg paradicsompaprika, 1 kg padlizsán, 1,5 csésze fejtett bab, 1-1,5 l paradicsomlé, só, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi szemesbors, 2-3 babérlevél, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A fejtett babot enyhén sós vízben előfőzzük annyira, hogy a babszemek még roppanósak maradjanak. A kápiapaprikát és paradicsompaprikát megmossuk, majd a sütő rácsán megsütjük. Ahogy rendre sül a paprika, mély tálba tesszük és sóval meghintjük, hogy majd könnyebben lehúzhassuk a héját. A padlizsánt lehetőleg szénen, ennek hiányában a gáztűzhelyre tett sütőlapon megsütjük. Ha a zöldségek megsültek, mind a paprikának, mind a padlizsánnak lehúzzuk a héját. A paprikát csíkokra vágjuk, a padlizsánt pedig pépesre zúzzuk. Ezután megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát, majd az előbbit ledaráljuk, utóbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük. Miután a hagymát és a sárgarépát megdinszteltük és már a fazékba tettük a paprikát és a padlizsánt is, hozzáadjuk az előfőzött babot, a paradicsomlét, a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a zöldségkrém tetejére. Végül belekavarjuk a befőzőport, forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp:

* Van, aki fejtett bab (zsenge bab) helyett szárazbabot tesz a zakuszkába. Kóstoltam ilyet, nem rossz, de nekem a fejtett babos változat inkább ízlik.
* A fejtett babot minden esetben jó előfőzni, egyébként igen hosszúra nyúlik a főzési idő.
* Vigyázzunk, ne főzzük el a babot, ellenkező esetben, amikor a zakuszkába tesszük, szétfő. A babos zakuszkának márpedig az a lényege, hogy legyen benne egy-egy babszem.

Jó fakanálforgatást

2011. szeptember 3., szombat

Gombás zakuszka padlizsánnal

Az idők folyamán - úgy kb. 20-25 éve, amióta zakuszkát készítek -, arra jöttem rá, hogy annál finomabb a zöldségpaszta, minél több komponens van benne. Ez hatványozottan igaz a gombás zakuszkára, ugyanis minél többféle erdei gombát teszünk bele, annál finomabb lesz a végeredmény. Nos, úgy adódott, hogy a Gombakirály tiszteletét tette nálam mielőtt hozzáláttam volna a Nagy Zakuszka-projektemhez - erről később lesz bejegyzés -, és mivel a vargánya-rókagomba páros mellett hozott galambgombát, marhanyelvet (gerebengomba), erdei csiperkét, fenyőalját (ízletes rizike) és még valami laskafélét is, nem volt vitás, hogy mindez a zakuszkás fazékban landol. Közben azt is megtapasztaltam, hogy a gombás zakuszka is krémesebb, selymesebb állagú lesz, de ízre is jobb, ha van benne egy kis padlizsán. Ráadásul többen is kértek, tegyek közzé egy kisebb adagot, mert nem mindenki akar egyszerre 40 üvegnyi zakuszkával "megküzdeni". Nos, mindezekért - és folyamatos méricskélések után - ímhol egy újabb gombás zakuszka változat, ami kisebb adag, mint a korábbi, van benne padlizsán és többféle gomba, ráadásul a végeredményről készült fotó is lényegesen jobb.

Hozzávalók: 0,5 l olaj, 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1-2 csípős paprika, 1,5 kg kápiapaprika, 1,5 kg paradicsompaprika, 1 kg padlizsán, 1-1,5 kg vegyes gomba - vargánya, rókagomba, laskagomba, galambgomba, ízletes rizike, erdei csiperke, gerebengomba - 1-1,5 l paradicsomlé, só, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi szemesbors, 2-3 babérlevél, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A gombát megpucoljuk, megmossuk és falatnyi szeletekre vágjuk. A kápiapaprikát és paradicsompaprikát megmossuk, majd a sütő rácsán megsütjük. Ahogy rendre sül a paprika, mély tálba tesszük és sóval meghintjük, hogy majd könnyebben lehúzhassuk a héját. A padlizsánt lehetőleg szénen, ennek hiányában a gáztűzhelyre tett sütőlapon megsütjük. Ha a zöldségek megsültek, mind a paprikának, mind a padlizsánnak lehúzzuk a héját. A paprikát csíkokra vágjuk, a padlizsánt pedig pépesre zúzzuk. Ezután megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát, majd az előbbit ledaráljuk, utóbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük. A felhevített olajban előbb megdinszteljük a darált hagymát és a reszelt sárgarépát, hozzáadjuk a felszeletelt gombát és addig pároljuk, amíg a levét elfővi. Hozzáadjuk a csíkokra vágott sültpaprikát, majd a padlizsánt és folytonos kavarás mellett felfőzzük a zöldségkrémet. Ezután beletöltjük a paradicsomlevet, ízlés szerint sózzuk, beletesszük a kis gézzacskóba kötött borsot és a babérlevelet, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Végül belekavarjuk a befőzőport, forrón tiszta üvegekbe töltjük, ledugaszoljuk, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. (kb. 15-18 negyedes üvegnyi lesz.)

Tipp:

* Ha nem ismerjük az erdei gombákat, csak gombaszakértő által bevizsgált gombát használjunk, vagy olyan megbízható személytől vásároljunk, akiről tudjuk, jól ismeri a gombákat. Senkinek nem ajánlom, hogy útmenti árusoktól vásároljon gombát, mert amellett, hogy fennáll a gombamérgezés veszélye, tapasztalatom szerint ezek a "nem idén nyáron barnult" árusok nagyon drágán árulják portékájukat.
* A gombás zakuszka annál ízletesebb, minél többféle gombával készül.
* Egyféle gombával is elkészíthető, ám ez esetben mellőzzük a nagyon markáns ízű gombákat: rókagombát, gerebengombát, stb. Ha egyféle gombával készítjük, erre legalkalmasabbak a laskafélék, vargányák, őzláb, csiperkefélék, galambgombák.
* Ha nem jutunk hozzá erdei gombához, készíthetjük termesztett laskagombából, vagy csiperkéből (champignon) is.
* A gombás zakuszka mennyisége is szaporítható tökkel vagy cukkinivel. Ehhez az adaghoz, hozzáadhatunk kb. egy kilónyi reszelt tököt vagy cukkinit.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 2., péntek

Padlizsános zakuszka

Az az igazság, hogy a zakuszkát általában mérés nélkül, érzésből rakom össze, azonban többen is kérték, írjam le adagokkal. Ráadásul, a Székely Gazdától is felkértek, hogy küldjek recepteket, és mivel most éppen a zakuszkafőzés időszaka van, néhány héttel korábban főztem háromféle zakuszkát úgy, hogy közben mértem a hozzávalók mennyiségét. Mondjuk, a háromféle zakuszkát egyszerre készítettem, de ez egy külön sztori, amit majd azután írok le, amint előbb a különféle zakuszkáimat beblogoltam. Annyit még elárulok, hogy mifelénk a padlizsános zakuszkát tartják az ízletes zöldségpaszta klasszikus változatának, ezért kezdem a sort ezzel.

Hozzávalók: 0,5 l olaj, 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1-2 csípős paprika, 1,5 kg kápiapaprika, 1,5 kg paradicsompaprika, 3 kg padlizsán, 1-1,5 l paradicsomlé, só, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi szemesbors, 2-3 babérlevél, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A kápiapaprikát és paradicsompaprikát megmossuk, majd a sütő rácsán megsütjük. Ahogy rendre sül a paprika, mély tálba tesszük és sóval meghintjük, hogy majd könnyebben lehúzhassuk a héját. A padlizsánt lehetőleg szénen, ennek hiányában a gáztűzhelyre tett sütőlapon megsütjük. Ha a zöldségek megsültek, mind a paprikának, mind a padlizsánnak lehúzzuk a héját. A paprikát csíkokra vágjuk, a padlizsánt pedig pépesre zúzzuk. Ezután megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát, majd az előbbit ledaráljuk, utóbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük. Egy nagy fazékban felhevítjük az olajt, előbb megdinszteljük benne a darált hagymát, majd a reszelt sárgarépát. Hozzáadjuk a csíkokra vágott sültpaprikát, majd a padlizsánt és folytonos kavarás mellett felfőzzük a zöldségkrémet. Ezután beletöltjük a paradicsomlevet, ízlés szerint sózzuk, beletesszük a kis gézzacskóba kötött borsot és a babérlevelet, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Végül belekavarjuk a befőzőport, forrón tiszta üvegekbe töltjük, ledugaszoljuk, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Tippek:
* A zakuszkafőzés nem egy embernek való munka, ezért elkészítésébe vonjuk be a családtagokat is.
* Elfoglalt háziasszonyok két lépcsőben is elkészíthetik a zakuszkát. Első nap megsütjük és megpucoljuk a paprikát és a padlizsánt, megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát. Második napon mindent fazékba rakunk, amíg fő a zakuszka, megmossuk az üvegeket, majd a kifőtt zöldségkrémet üvegekbe szedjük.
* A padlizsánt gyorsabban megpucolhatjuk, ha a megsült zöldség egyik oldaláról lehúzzuk a héját, majd egy evőkanál segítségével kikaparjuk a héjból a fehér húsát.
* Megromolhat a zakuszkánk, ha nem főzzük addig, amíg az olaj feljön a tetejére.
* Szaporíthatjuk a zakuszka mennyiségét, ha a hagyma-sárgarépa alaphoz hozzáadunk kb. egy kilónyi reszelt tököt vagy cukkinit.

Jó fakanálforgatást!

2011. szeptember 1., csütörtök

Gulyáskrém házilag VKF!-re


Ezt a finom gulyáskrémet régóta készítem, de soha nem készült fotó róla, mindig elfogyott, mire észbe kaptam volna: már megint nem fotóztam le! Mondjuk, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy éveken át kísérleteztem, amíg eltaláltam a különféle hozzávalók és fűszerek arányát, de mostanra épp olyan lett, amilyennek elképzeltem és szeretem. Egyébként a recept megjelent a Székely Gazdában a zakuszka receptjeimmel együtt.

Hozzávalók: 1,5 kg paradicsom, 8 db kápiapaprika, 8 db paradicsompaprika, 7 db közepes hagyma, 1 fej fokhagyma, 2 db csípős paprika, 1 kiskanál szemes bors, 1 kiskanál szegfűbors, 2 kiskanál köménymag, 1 babérlevél, só és cukor, ízlés szerint, 1 kiskanál befőzőpor.

Elkészítése: A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, feldaraboljuk, majd egy fazékban, lefödve, közben többször is megkavargatva puhára főzzük. Ezután zöldségpasszírozón, vagy ennek hiányában szitán átpasszírozzuk. Az így nyert zöldségpépet feltesszük főni, hozzáadjuk a gézbe kötött fűszereket, majd lassú tűzön addik főzzük, amíg krémes állagú lesz. Az utolsó tíz percben sózzuk és cukrozzuk, ízlés szerint, belekavarjuk a befőzőport, majd forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Gulyások, pörköltek, tokányok és paprikások ízesítésére használjuk, de ízletesebb lesz tőle a zsíros kenyér is.

Tipp: Ha nem akarjuk, hogy csípős legyen a gulyáskrémünk, egyszerűen hagyjuk ki belőle a csípős paprikát.

Jó fakanálforgatást!

A Morfondír blogomon új bejegyzés olvasható a fiamról.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails