2009. július 25., szombat

Főzz az egészségedért!

Érdekes felhívást találtam Max-nál, ami arra vonatkozik, hogy mi gasztrobloggerek népszerűsítsük a természetes alapanyagokból gyorsan és könnyen készülő ételreceptjeinket. Mondanom sem kell, azonnal csatlakoztam az akcióhoz, ugyanis ezt a blogot lényegében azért hoztam létre fiam és barátainak kérésére, hogy népszerűsítsem a gyorsan és könnyen elkészíthető ételreceptjeimet. Elsősorban azért, mert szomorúan tapasztalom, hogy a fiatal generáció nagyon kevés gondot fordít a saját étkezésére. Legtöbbször csak úgy kutyafuttában bekapnak valami gyorsétkezdei egyáltalán nem tápláló, számos adalékanyagot, ízfokozót, színezéket és tartósítószert tartalmazó ételnek nevezett szemetet és ha netán nagyritkán betérnek a konyhába, akkor is levesporból, fékész agyonfagyasztott alapanyagokból főzik meg az ételüket. Az indok, hogy miért nem főznek egy tisztességes ételt, legtöbbször az, hogy nincs idejük órákig a konyhában ücsörögni fakanállal a kezükben és kotyvasztgatni az ételt, mert a mai rohanó világban "luxus" a konyhában időzni, meg annyira foglaltak, hogy végképp nincs idejük a főzésre, stb. stb. - sorolhatnám hosszasan a kifogásokat. Pedig a közmondás miszerint "az leszel, amit megeszel" ma is helytálló. Sőt! Még azt is hozzáfűzném, hogy napilapos újságíróként, ha valakinek végképp nincs ideje a konyhában rostokolni, az én vagyok. Ráadásul, soha nem szerettem sok időt fordítani a házi munkákra - beleértve a főzést is -, mert ezek a tevékenységek az egyéb hasznosabb tevékenységektől rabolják el az időmet, energiámat. Magyarán, szívesebben elolvasok egy könyvet, vagy újabban szörfözök az interneten, minthogy port töröljek, subickoljam a lakásomat, illetve hosszasan a kályha mellett álljak fakanállal a kezembe. Azonban volt nekem egy élelmiszervegyész nagybátyám, aki még időben felhívta a figyelmemet a hosszú szavatosságú élelmiszerek káros, mérgező voltára. Elmagyarázta, hogy például a mostanság "divatos" allergiás megbetegedések jelentős részét a szervezetben felhalmozódott, festék-, tartósító-, ízfokozó- és egyéb adalékanyagok telítődése okozza. Ennek köszönhetően az én konyhámba be sem kerültek a zacskós levesek, a nátrium-glutamáttal dúsított ételízesítők, a konzervek, stb., de az igen közkedvelt és agyonreklámozott üdítő italok is tiltólistán vannak nálam. Hát ezért szánok rá kevéske szabadidőmből naponta egy órányit arra, hogy mindig friss, igazi zöldségből, és igazi húsból készült ételt tegyek az asztalra gyermekeim és magam számára. Jól is esik az a kis kikapcsolódás, mert a főzés is kreatív tevékenység, ha úgy tetszik művészet, alkotói munka, mert minden étel elkészítése kihívás. Ezért tartottam fontosnak csatlakozni Max felhívásához és ezért fogom "gyors és könnyű", illetve "egészséges" címkével ellátni az itt megjelenő receptjeimet.
Most jogosan felteheted a kérdést: miért kerül a barackíz fotója egy felhívás élére? Hát azért, mert ez egy olyan barackíz, amely nem tartalmaz tartósítószert, de van benne egy természetes adalékanyag, amit még a nagyanyám is használt a dzsemek, ízek, lekvárok, különféle zöldségpaszták szaporításához. Hogy mi ez a természetes adalékanyag? Hamarosan megtudod, mert ez egy következő blogbejegyzés témája lesz. Addig is szállj magadba Kedves Gyorsétkezdei Kaját Zabáló Ifjú Barátom, és gondolkodj el azon, hány órát ülsz naponta a számítógép monitorja előtt bambulva, illetve hány órán át mérgezed a lelkedet olcsó, semmitmondó tévéadásokat szemlélve. Na ugye, hogy órákba mérhető, ha őszintén összeszámolod?! Ebből az időből kell lefaragni naponta egy órányit és mindjárt van idő főzni, tisztességes ételt fogyasztani. És hidd el egy óra bőven elég egy kétfogásos ebéd elkészítésére, de egy-egy órába belefér még a befőzés is. Menedzselés, szervezés kérdése az egész...

2009. július 21., kedd

Töltött paradicsom padlizsánkrémmel

Ilyenkor, júliusban szezonja van a paradicsomnak is és a nálunk vinetaként közismert padlizsánnak is. A kettőt kombinálva igencsak sokféle finomság készíthető belőle, itt és most a padlizsánkrémmel töltött paradicsom elkészítését tudhatjátok meg. Egyébként ezt az eledelt, ha nem valami különleges alkalomra készítem, akkor olyankor szoktam elkészíteni, amikor éppen egyszerre van paradicsom és padlizsán a háznál. Hát ez nyáron elég gyakran előfordul...

A munkálatokat rendszerint azzal kezdem, hogy megsütöm a vinetákat a gáztűzhely égője fölött. (Elég ritkán adódik alkalmam arra, hogy "előírásos" módon parázson süssem a padlizsánt, így hát kifejlesztettem egy eljárást, amivel éppolyan jóra süthető a vineta gázlángon is, mint parázson. Ezt általában azzal kezdem, hogy az égő köré alufóliát teszek, így nem ég rá a padlizsán leve a gáztűzhelyre.) Ezután szépen lehúzom a héját és egy kis vízzel lemosom róla a megszenesedett héjdarabkákat. Ezt követően fakéssel apróra zúzom a padlizsánt - minél pépesebbre zúzzuk, annál könnyebb kikavarni a mixerrel. Ha már jó apróra zúztuk, beletesszük egy mély tálba, hozzáadjuk az apróra vágott hagymát (kb. 1-1,5 kg vinetához 1 kisfej hagyma, 1 tojássárga és 1,5-2 dl olaj), a tojássárgát, ízlés szerinti mennyiségű sót, citromlevet, vagy citromsót, végül miközben a mixerrel már kavarjuk lassan csurgatva hozzáadjuk az olajat is. Ezennel kész is lennénk a padlizsánkrémmel, amit kenyérre kenve önálló fogásnak is fogyaszthatunk, illetve tálalhatjuk hideg sültek és sajtok mellé. Azonban, ha ezt a krémet betöltjük paradicsomba, még finomabb, díszesebb köretet nyerünk a sült, illetve a sajt mellé, de díszes színfoltja lehet egy vendégváró hidegtálnak is. Ez pedig úgy készül, hogy előbb megmossuk a paradicsomokat, majd kb. 2/3-ánál éles késsel bemetszve díszes tetőt vágunk belőle. Ennek a dizájnos munkának igazából a lányom a nagymestere, ha egyedül készítem, akkor egyszerűen lekanyarítom a tetejét és kész. Most azonban Antónia is segédkezett, ezért igazi dizájnos töltött paradicsomot készíthettünk. Amint a paradicsomok tetejét levágtuk (mindegy, hogy hogyan) a nagyobbik részekből egy karalábéfúró segítségével kivájjuk a belsejét. (Ezt azonban ne dobjuk el, mert még felhaszlálhatjuk mondjuk egy lecsóban vagy levesben, de a paradicsom húsából egyéb finomság is készíthető.) Ezután a már elkészített padlizsánkrémmel megtöltjük a paradicsomokat, majd visszahelyezzük a krém tetejére a levágott paradicsomtetőket. Hogy még díszesebb legyen, minden paradicsom tetejére tűzhetünk egy petrezselyem levelet. Nekem most éppen nem volt, így hát közéje néhány paprikahasábot szúrtam. Az így elkészült töltött paradicsomot a szétválasztós táplákozásban egyaránt fogyaszthatjuk hús-, zöldség és tésztanapokon köretként sültek mellé, illetve akár önálló fogásként is.

2009. július 20., hétfő

Lestyán télire

A csorbák elmaradhatatlan fűszere a lestyán, amit most kell eltenni télire, ugyanis nyár a közepén a legintenzívebb az íze. Télire való eltevését illetően az évek folyamán számos módszerrel próbálkoztam a szárítástól a fagyasztásig, végül egy végtelenül egyszerű megoldásnál maradtam, mert azt tapasztaltam, így őrzi meg leginkább a jellegzetes ízét. Az eljárás roppant egyszerű: a frissen szedett lestyán leveleket leszedjük a vastag szárról, bő vízben átmossuk, majd egy szűrőbe téve levétől lecsöpögtetjük. Ezután egy mély tálba tesszük, rétegenként sózzuk és így hagyjuk néhány órán át, míg a levelek összeroskadnak. Végül tiszta üvegekbe rakjuk, a sós levet is rátöltjük és kamarába tesszük. Ha sötét helyen tároljuk, még a színét is megőrzi, de ha télire netán sárgás színezetűvé válna, nem jelenti azt, hogy elromlott. Csupán a színe változott meg, de az íze ugyanolyan intenzív marad. Aki még nem tett el lestyánt az idén, de szereti a csorbáit ezzel a kiváló zöld fűszernövénnyel ízesíteni, éppen itt az ideje, hogy beszerezze és elspájzolja télire.

2009. július 19., vasárnap

Mosoly

Mostanában meglehetősen sok apró ajándékot kapok különféle emberektől, és mivel hiszem, hogy semmi nem történik véletlenül, úgy vélem jelzésértékű a sok ajándék. Azon most nem óhajtanék bővebben elmerengeni, ugyan miért is, egyszerűen elfogadom. De megosztanám veletek is, hátha adnátok néhány jó tippet a miértre.
Nos, az egész azzal kezdődött, hogy miközben javában zajlott pszichowellnesstábor, a lányomat egy magyarországi kirándulásra kellett készítenem. Amikor épp indultak, lányom osztálytársának az anyukája meglepett egy nagy csokor rózsával. Szeretem a rózsát, főleg ha kerti és nem a megszokott fehér-, vörös-, illetve sárgarózsa. Ez éppen ilyen volt: gyönyörű halvány-rózsaszín tearózsa. Aztán a pszchowellnesstábor zárónapján Hajni, a szárhegyi faluturizmus főgazdasszonya lepett meg egy kétkilós, szezámmagos házikenyérrel. A házikenyértől mindig meghatódom - ha fizetni kell érte akkor is - ez ingyen hullott az ölömbe és még szezámmagos is volt. Aztán Györgyitől és Gyöngyitől könyveket kaptam, amitől mindig elérzékenyülök, illetve néhány dögös cuccot és félévre való kávét. Aztán a szombati piacon a kofanénitől, akitől mindig veszem a sajtot, ordát, túrót kaptam csak úgy egy jó nagy szelet sajtot, mint mondta azért, mert hálás, hogy a vendégeimet mindig hozzá viszem vásárolni. Pedig nagyon egyszerű a képlet: élelmiszerfélékben nagyon finnyás vagyok, csak attól vásárolok, akin látom, hogy tiszta és meggyőződöm, hogy jó minőségű a portékája. Az csak természetes, hogy ismerőseimnek is beajánlom. Aztán Ottis lepett meg egy mosollyal ismét, lelkesedésem elismeréseképpen. Illetve a Bukarestből hazaérkezett fiam azzal a kedves hírrel, hogy gasztrobloggert vezető román kolléganői érdeklődnek a receptjeim iránt, szeretnék linkelni a gasztroblogjaimat, mert érdekli őket a székely-magyar konyha, illetve a szétválasztós ételeim. Hát erre végképp nem számítottam. Mona blogját be is raktam az általam olvasott blogok közé, aki érti a nyelvet, olvasgassa, és a recepteket bátran próbálgassa, mert érdemes. Na, de térjünk vissza Ottis mosolyához, amit a játékszabályok értelmében tovább kell adnom három bloggertársnak. És innentől románul is írom a szöveget, hogy Mona is értse, mert ő lenne az első. Deci am primit un "Zâmbet" de la Ottis, pe care trebuie să dau mai departe la alţi trei prieteni. Fiindcă fiul meu Aaron mi-a zis, că te interesează descrierile preparatelor mele, prima eşti chiar Tu, dragă Mona. Ba chiar m-am gândit, să fac un post şi pe româneşte pentru bunele mele prietene din Bucureşti.

Kinek adom tovább a Mosolyt? - Cui dau mai departe Zâmbetul?

1. Monanak, mert érdeklődik a készítményeim iránt - pentru Mona fiindcă se interesează de preparatele mele;

2. Jutkának, mert tetszenek a hagyományos székely ízvilágon alapuló receptjei - pt. Jutka, fiindcă are nişte reţete autentice secuieşti;

3. Gabriellának, mert tetszenek a süteményei - pt. Gabriella, fiindcă are nişte prăjituri minunate;

Mit kell tenned a díjjal? - Ce trebuie să faci cu premiul
?

1. Tedd ki a díjat a blogodra. - Postează pe blogul tău;
2.Linkeld ki azt akitől kaptad. - Pune lincul de la cine ai primit cadoul;
3.Nevezz meg legalább 3 blogot. - Precizează trei bloguri, la care trimiţi mai departe;
4.Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról. - Lasă un mesaj la fiecare pe care le-ai premiat.

2009. július 16., csütörtök

One Lovely Blog Award


Tudom, tudom, kedves gasztroblogger társak rengeteg a lemaradásom. Mentségemül szolgáljon, hogy az elmúlt három hétben állatvédő barátaimmal szerveztem egy sikeres állatvédelmi konferenciát, aztán az egyetlen magyarországi fogadott rokonommal, Bányai Gyöngyivel megszerveztük az első szintén sikeres pszichowellnesstábort. Hát ezek miatt voltam eltűnve az utóbbi hetekben. Most pedig hamut szórok a fejemre, és elnézést kérek elsősorban Gabriellától, aki megtisztelt ezzel a díjjal. Kedves Gabriella nagy megtiszteltetés számomra ez a díj és köszönöm, hogy rám gondoltál. Most pedig a játékszabályok értelmében tovább passzolom a díjat: Orsinak, Renátának, Gyöngyinek, Ritának, Ottisnak, Vegavarázsnak és Rékának. A szabályok roppant egyszerűek:

1. tedd ki a díjat a saját blogodra;
2. linkeld be azt, akitől kaptad a díjat;
3. jelölj meg legalább 7 blogot, akiknek továbbküldöd a díjat;
4. hagyj üzenetet a díjazottjaidnál!

Jó szórakozást! Oszt a Muuuvi Festig tartó relatív "szélcsendes" időszakban azoknak a finomságoknak a receptjét írom le, amiket az első pszichowellnesstábor résztvevői fogyasztottak Szárhegyen.

2009. július 8., szerda

Pszichowellnesstábor - első közös vacsoránk


A ma esti közös vacsorával kezdődött el a történelem első pszichowellnesstábora. Miről is szól ez a tábor, miért is gyűltünk össze Gyergyószárhegyen? Megtudhatjátok, ha átnavigáltok a netlogos blogomra ott ugyanis mindezt részletesebben leírtam. Ám, mivel ez egy gasztroblog, itt elsősorban inkább azt taglalnám, milyen ételeket fogyasztott az egy hét alatt a fogynivágyó társaság.

Hajni főgazdasszony kiváló ételeinek leírására is sort kerítek, azonban mivel a táborozás ideje alatt ritkán leszek internetközelben, ezért előbb csak vázlatosan, távirati stílusban vázolom a menüt, ami az M. pszichowellness ajánlása értelmében állt össze.

A különféle táplálékok szétválasztásán alapuló étkezési elvekre már az első közös vacsora összeállításánál figyeltünk. Ezért került az asztalra a kitűnő parasztcsorba, a szezámmagos csirkemell sajtos zöldségkörettel és cukros salátával. Azonban mivel az érkezést, és az új barátokat illett igazi székely szokások szerint fogadni, étkezés előtt az én egy éven át érlelt kokojzapálinkám is asztalra került.

2009. július 3., péntek

Pszichowellnesstábor Gyergyószárhegyen


Amint azt már sokan tudják, július 7-14 között Pszichowellnesstábor lesz Gyergyószárhegyen. Miről is szól a pszichowellness? Nos, a táborlakók ezt már tudják, akikhez viszont csak most jutott el a hír, megtudhatják a tábor főszervezőjének honlapjáról. Aki pedig arra kíváncsi, hogyan "keveredtem" bele ebbe a történetbe, annak annyit elárulok, hogy a pszichowellness M-étkezési ajánlásával sikerült lefogynom 22 kilót tavaly szeptember óta. Ennek részleteiről olvashattok a netlogos profilomon, mindössze rá kell keresnetek a "pszichowellness", illetve "fogyás" címszókra. Ha arra is kíváncsi valaki, hogy közben miket ettem, erre további részleteket talál a HTZ-klub blogomon, ahol a különféle táplálékok szétválasztása elvén, részben egyéni kísérletezéseimből, illetve régi receptek aktualizálásából létrejött kedvenc ételreceptjeimet osztom meg az érdeklődőkkel.
Most viszont tábort szervezünk az egerági Bányai Gyöngyi barátnőmmel azért, hogy másoknak is megtanítsuk ezt a szenzációs módszert, amivel éhezés és önsanyargatás nélkül, némi kitartással és következetességgel meg lehet szabadulni a fölösleges kilóktól. Közben igyekszünk kellemessé, szórakoztatóvá tenni az együtt töltendő időt hosszas sétákkal, beszélgetésekkel, esti közös nótázással. A tulajdonképpeni pszichowellness-program felelősei Bányai Gyöngyi tanárnő és Stenger Györgyi NLP-s szakember, a szórakoztató programokért azonban én felelek.

A Magyarországról, illetve a távolabbról érkezők bizonyára kíváncsian várják, miket is nézünk meg az együtt, ezért néhány képet csatolok ízelítőnek azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a képek régebb készültek, az év különböző évszakaiban, most minden sokkal üdébb és szebb.

Megnézzük például a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, amelyben alkotóközpont és képtár működik. Táborozásunk idején is művészek lesznek alkotnak majd ott, és az ők táborozása alatt készült munkáikat majd 11-én este hat órától nézhetjük meg az ünnepélyes táborzáró tárlat alkalmával. A mi táborunk zárónapján pedig a KorKép tábor kezdődik, amelyre a világ minden tájáról hívtak művészeket. Ellátogatunk majd a ferencrendi kolostorhoz is, ahol Kájoni János polihisztor élt és alkotott, közben megnézzük az alkotóközpont szoborparkját is. Nehogy otthon felejtsétek a fényképezőgépet, mert rengeteg fotóznivaló lesz. Kirándulunk majd a Gyilkos-tóhoz, illetve megnézzük Gyergyószentmiklóson az örmény templomot és a múzeumot. S, hogy még mennyi minden egyebet, az menetközben kiderül, előre nem árulhatok el mindent. Szeretettel várlak benneteket!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails